Az elmúlt 8 hónapban nagyon sok esemény történt, nézzük szép sorban, próbálom nagy vonalakban leírni. Túllendültem a két sikertelen inszemináción, pihentem kicsit, majd szeptemberben elmentem egy új nőgyógyászhoz. Igazából lejárt a rákszűrésem és gondoltam ha már ott vagyok kukkantson is be. Ebből egy 40 perces vizsgálat lett. Endometriózis gyanú, letapadt méh, méhen belüli sövény gyanúja és egy gyönyörű ciszta. Nem voltam boldog.
Ekkor már volt időpontom egy eddig még el nem végzett vizsgálatra. Méhtükrözés és virtuális petevezeték átjárhatósági. Okróber elején nagy izgalommal mentem és sok probléma ki is derült. Lehet picit perverz vagyok ezen a területen, mert szinte már várom, hogy kiderüljön valami, hisz úgy vagyok vele, hogy "Na jó, most már ezt is tudjuk, van mi ellen harcolni, biztos csak amiatt a bibi miatt nem sikerült teherbe esni." Amit megállapítottak: hátrahajló méh, ezt már 12 éve tudom. Sövény van a méhemen belül, tehát a nőgyógyász jól látta az ultrahangon. Továbbra is endometriózis gyanú, valamint a jobb oldali petevezeték rendkívül nehezen volt átjárható. Laparoszkópos has és méhtükrözést javasoltak. Természetesen a ciszta továbbra is ott volt.
G-vel tanakodtunk belevágjunk-e egy műtétbe. Mellette szólt, hogy akkor végre ténylegesen megnézik mi van bent és amit lehet rögtön helyre is tudják hozni. A nőgyógyászhoz visszamentem, ő nem javasolta sem a műtétet, sem az újabb inszeminációt. Végül novemberben rászántam magam és kiválasztottam egy másik meddőségi központot, ahol első konzultációra egy január végi időpontot kaptam. Két hónap nyugi, jött és ment a karácsony, külföldre utaztunk, lazítottunk G-vel. Illetve még belefogtunk egy több hónapos tisztító kúrába.
Január végén irány a meddőségi központ, a doki a leleteket nézegetve azt mondta, amíg nincs műtét nincs miről beszélni. Felírt még pár vizsgálatot, HIV, hepatitis. friss citológia, trombózis panel, 3. napi hormonok és a műtét. Ajánlott is egy orvost, akit rögtön hívtam is, nagyon segítőkész volt és február elején már a műtőasztalán feküdtem. Egy magánkórházban történt a beavatkozás, ami nagyban megkönnyítette az életem, olyan tekintetben, hogy saját szobám volt fürdővel, szuper körülmények kedves nővérekkel és orvosokkal, az altatóorvos egy tündér volt, semmi félelemérzet nem volt bennem, pedig ez volt életem első altatása, műtéte, kórházban alvása. G ott volt velem végig, nagyon cuki volt, ahogy izgult értem. Egy éjszakát töltöttem bent, este 8-ig maradt és reggel 8-kor már ott toporgott :) A műtét utáni éjszaka és 2-3 nap nem volt leányálom, de azért túlélhető. Az eredmény: endometriózis szerencsére nincs, a méhem és a petevezetékek le voltak tapadva, sikerült őket feloldani, a méhemben sövény volt, sikerült eltávolítani és sajnos a jobb petevezeték nem átjárható.
Egy hétre rá varratszedés majd szép lassan meglett minden vizsgálatnak az eredménye. Minden rendben, a trombózis panelnél van egy kicsi eltérés, emelt dózisú folsavat javasoltak rá. Közben készült egy 9-es panel vizsgálat is, szerencsére teljesen negatív eredménnyel. Április közepén jutottam vissza a meddőségi intézetbe. Minden rendben, indulhat az inszemináció. Még megejtettem a szokásos negyedéves látogatást az endokrinológusomnál, állított a gyógyszereken, azt mondta most szuper minden, vágjunk bele a stimulálásba.
Na és persze még egy fontos esemény is történt, G-vel januárban hivatalosan is élettársak lettünk :) Öröm és boldogság :)
Folyt. köv......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése